.
|
||||||||||||||
|
Allergiavizsgálatok Ma már sokféle anyagról kimutatták, hogy allergiát okozhat, a pollenektől a tartósítószerekig. Többféle módszerrel tudhatjuk meg, hogy mi magunk mire vagyunk érzékenyek. Évtizedekkel ezelőtt kevesebb eljárás állt rendelkezésre az allergiaszűréshez. Leginkább az úgynevezett kizárásos és terheléses teszteket alkalmazták élelmiszerérzékenység gyanúja esetén. Az előbbi lényege, hogy a beteg étrendjéből megvonják bizonyos időre a gyanús élelmiszert, és ha ez idő alatt tünetmentes a páciens, akkor megvan a tettes. A másik módszer lényege az volt, hogy a megvonás után kórházi környezetben egy vagy több héten keresztül kapja a beteg az allergiagyanús táplálékot, majd figyelik, hogyan reagál a szervezete. A két eljárás együttes alkalmazása ad eredményt. Ennél gyorsabb, és valljuk be, kíméletesebb megoldás az úgynevezett prick módszer (Prick teszt). Élelmiszerre, pollenekre, háziporatkákra, gombákra is alkalmazható. Az vizsgálat előtt jó, ha nem fogyaszt a beteg olyan élelmiszert, amely lehetséges allergén, és nem fogyaszthat előtte néhány napig antihisztamint (azaz allergiás tünetek megszüntetéséhez használatos gyógyszert), mert az befolyásolná a vizsgálat eredményét. A tesztet háton vagy karon végzik. Az orvos vagy az asszisztense alkohollal megtisztítja a bőrfelületet, íróeszközzel megjelöli azokat a részeket, ahová az allergéneket, és a kontrollanyagot (hisztamint) juttatják. Ezután egy-egy cseppet kap a beteg az megjelölt területekre az anyagokból, és azokat az orvos vagy asszisztense a bőrön kicsi karcolást ejtve juttatja a hámrétegbe. A leggyakrabban használt anyagok között találhatjuk a tehéntejet, gabonát, a citrusféléket, halat és húsféléket, tojást, aprómagvas gyümölcsöket, mogyorót, szóját. Növények közül például a parlagfüvet, az ürömféléket, a pázsitfűféléket, nyírfát, nyárfát, akácot stb. Fél órás várakozás után (vagy alatt) már látszik, mire allergiás a beteg: ott ugyanis bőre viszket, kivörösödik, éget, felduzzad, vagy kiütésessé válik. Ha hátra helyezik a vizsgálandó anyagokat, azt tapasszal teszik, és az eredmények leolvasása több napig is eltarthat. Ez alatt a beteg hátán lévő tapaszt nem érheti víz, így egy kis kellemetlenséggel jár a mindennapi tisztálkodás elvégzése. A következő módszer a vérteszt, ezt például gyógyszerérzékenységek kiderítésére alkalmazzák. A betegtől levett vérrel végzik a tesztet, az eredményre néhány napot várni kell. Ha a vizsgált anyagok között allergén van, azt a már elkészített vizsgálati lapon megjelölik. Megesik, hogy nem százszázalékosan egyértelmű az eredmény, ebben az esetben kérdőjelet kap a gyanús anyag, és használatát nem ajánlják a betegnek. Szegedi Éva 2009. április 9. |
|
||||||||||||
