Az allergiások is sportolhatnak - Ételallergia Online

A rendszeres és örömmel végzett testmozgásnak jó élettani hatásán kívül immunrendszert erősítő szerepe is van, amely védettséget biztosít a betegségekkel szemben. Sportolás közben örömhormonok, vagyis endorfinok szabadulnak fel szervezetünkben, amely szintén kedvező hatással van immunrendszerünkre és sokat javul a közérzetünk.

Nem csupán a sportolói teljesítményt, hanem magát a napi sporttevékenységet is befolyásolhatja a meglévő allergia, okozza akár rovarcsípés, akár pollen, akár latex, fém, gyógyszer vagy bármi más.

Egy pollenallergiás például az esetleges erős pollenszennyezettség miatt nem lehet tájfutó, sőt, más, szabadtéri sporttevékenységet sem tud egész évben végezni. Teljesítménye és közérzete romlik, a szedett antihisztaminok és gyógyszerek pedig befolyásolhatják (de nem feltétlenül befolyásolják) az állóképességét és a koncentrációját. Terhelésnek van kitéve a szív, a légzőszervek. A légutat támadó allergiára és az asztmára szedett légzéskönnyítők, illetve szteroidtartalmú gyulladáscsökkentők az illető sportoló versenyen való indulását is veszélyeztetik, hiszen az a vád érné, hogy doppingszereket vagy tiltott anyagokat használ.

Abban az időben, amikor még kötelező volt a sorkatonai szolgálat, a cukorbetegeket, allergiásokat, asztmásokat alkalmatlannak minősítették, hiszen ott aztán sem idő, sem mód nem volt arra, hogy tekintettel legyenek problémáikra, arra, mit ehetnek, ihatnak, milyen ágyneműt használhatnak, és hogy törölgethetnek-e port. Arról már nem is beszélve, hogy a gyógyszereiket hogyan szerzik be, és mikor használják.

Ha sikerült feltérképezni, mi maradt fenn a rostán, a műkedvelőknek is ajánlatos mértékletesnek lenni. Napi húsz-harminc perces, maximum egy órás mozgással, ha élvezettel csináljuk, biztosítjuk mind testünk, mind lelkünk, mind pedig szellemünk számára azt, amitől jobban működhet.

Pollen: a szabadtéri sportok esetében nem mindegy, melyik növény virágzik éppen. Szénanáthás betegek fűnyírás után közvetlenül ne játsszanak futballt, golfot, gyeplabdát, ne üljenek lóra, kerüljék a mezőket, réteket. A fák is kellemetlen panaszokat okozhatnak. Például a mediterrán országokban honos olajfák pollenjére sokan allergiásak, így ha a pálya közelében nőnek ezek a növény, az erre nem készült sportoló egy tüsszögésrohammal véget is vethet a versenynek. A pollenek okozta nátha, orrdugulás, füldugulás pedig azok számára veszélyes, akik duzzadt nyálkahártyával búvárkodnak, víz alá merülnek. A nagy nyomás ugyanis nem tesz jót nekik. Sőt.

A versenyszerű és amatőr, kedvtelésből űzött sportolást (amelyek vagy kültériek, vagy beltériek) nehezítő tényezők a következők lehetnek: pollenek, fémek, műanyagok, latex, állati szőr és toll (ló, kutya, madarak), poratka, klór, penészgomba, meleg, hideg, tápszerek és élelmiszerek, a nagy levegő-nyomás.

Leggyakrabban a következő allergén anyagokkal találkozhatunk sportolás közben.

Fémek: főleg a króm és nikkel tartalmú/bevonatú fémek elterjedtek, így egyes fitnesztermi eszközök hordozzák magukban a bajt, vagy a súlyemeléshez használatos fémrudak. A csalánkiütéstől a sebes bőrig mindenféle tünettel jár ez az allergiatípus.

Műanyagok: bizonyos alkotóelemeik lehetnek probléma forrásai, márpedig műanyagot nagyon sok helyen és sokféleképpen használunk, a sífelszerelésektől a különböző fogantyúkig.

Latex: az egyik benne található fehérje váltja ki a reakciót, amely azzal is járhat, hogy a beteg bőre, gégéje feldagad, és az illető megfullad. Gumikesztyűk, gumiszalagok, sportruhák, tornadresszek tartalmazhatnak latexet.

Állati szőrök: ha a ló a „hibás”, sajnos le kell mondani a lovaglásról, és az összes lovassportról. A lovira sem érdemes kimenni, maradnak a tévéközvetítések és más sportágak. Madártollakra allergiás emberek lehetőleg nem tartsanak vadászsólymot, a kutyaszőrre érzékenyek ne járjanak azokra a vadászatokra, ahol kopók, vérebek, vadászebek is vannak.

Poratka: a rosszul tisztított, vagy elhanyagolt edzőtermekben, sporteszközökön tenyésznek, megkeserítve sokak életét. A tornatermi szivacsok és szivacsos szőnyegek kifejezetten jó táptalajt biztosítanak az atkáknak, hiszen a legtöbb iskolának nincsen pénze arra, hogy hetente cserélje vagy tisztíttassa ezeket, illetve a védőhuzatokat. A nem megfelelő szellőzés is árthat.

Penészgomba: elsősorban a pincehelyiségekben, alagsorokban kialakított tornatermek, klubok, edzőszobák falain élnek. Ezeket a helyiségeket gyakran kell festeni, a falakat spóraölő szerekkel bevonni, megoldani az úgynevezett levegőző szigetelést, télen a megfelelő fűtést, és természetesen a gyakori, vagy folyamatos levegőcserét, páraelszívást.

Klór: van, aki soha nem jár uszodába, strandra, fürdőkbe, és így télen, vagy hidegben nem tud úszni, mert a klórtartalmú vízfertőtlenítők miatt allergiás rohamot kap. Marad a vízpart, tenger, óceán. A Lajtától nyugatra egyébként már nem divat a klór használata, egészségkárosító hatása miatt, csak Magyarországon írják még mindig elő rendeletben a használatát, például iskolák takarítására.

Meleg és hideg: mind a hőség, mind a nagy hideg kiprovokálhatja az allergiát, ez utóbbi az asztmának sem tesz jót. Rontja a szénanáthában szenvedők esélyeit a gyógyulásra, ezért a síelés, szánkózás, snowboardozás már meglévő, tünetekkel járó betegségeknél rosszat tesz. Ugyanígy a hőség, mivel emeli a vérnyomást, és így erősebben pumpál a szív is.

Tápszerek és élelmiszerek: egyes összetevőik lehetnek allergének, attól függően, mire érzékeny az, aki szedi őket. Ez lehet szója, tojás, amely általában a testépítők ételeiben szerepel proteinforrásként. Lehet a laktóz, mint vivőanyag, esetleg gyógynövények, serkentő hatású fűszerek, a kamillától a zellerig. A tartósító anyagok is veszélyesekké válhatnak. Ezért a sportolónak pontosan kell tudnia, mire érzékeny, és az miben található meg, illetve az általa fogyasztott táplálékok és kiegészítők milyen összetételűek.

Szegedi Éva 2009. április