Jóga - Ételallergia Online

A rendszeresen végzett jógagyakorlatokkal rugalmasabbá, hajlékonyabbá válhat testünk, jótékony hatással vannak a gerincre és az ízületekre. A jógát a napi feszültség, a stressz levezetésére is javasolják a lélekgyógyászok, sőt, a légzőgyakorlatok miatt a légzőszervi betegségek kiegészítő kezelésére is alkalmazzák.

Hogy mire is jó a jóga? Arra egy központ vezetője így válaszolt: „Az attól függ, mire akarod használni. Ha akarod, segít a gerinctornában, ha akarod, segít legyőzni a félelmeidet, szorongásaidat. Ha úgy akarod, megtanulod fegyelmezni a tested, vagy javítani a koncentráción.” Azonban a jógát ne tekintsük puszta torna- vagy légző gyakorlatnak, és azt se gondoljuk, hogy csupán ősi módszer a stressz kezelésére.

Van, aki azért kezd jógázni, mert fogyni szeretne, de nem drasztikus diétáktól vagy a testet igénybe vevő megerőltető edzésektől vár eredményt. Van, aki azt szeretné, hogy szálkásabbak legyenek az izmai, ruganyosabb a teste. Van, aki a mozgásán, testtartásán szeretne javítani, más pedig a naponta a munkájával, pozíciójával járó feszültséget szeretné enyhíteni, hogy elkerülje a lelki betegségeket. Sportolók között is van, aki minél jobban szeretné koncentrálni figyelmét, hogy a sportteljesítményét növelje, és így jut el a jógáig. A befelé figyelés, az összpontosítás, a csend és megteremtése a személyiségfejlődés egyik foka.

Tamkó Sirató Károly azért kezdett el jógázni, hogy betegségét legyőzze. „S én már 1935-ben beteg lettem, egy fotóriporton megfáztam, a megfázást nem feküdtem ki, az - ízületgyulladásba, majd szívizomgyulladásba ment át, s egyre betegebben, a Manifesztum megjelenésekor már járni is alig tudva, vonszoltam magam. Így, mikor Párizst teljesen összeomolva el kellett hagynom, senki sem tudott a helyemre állni.” írta erről. Ízületi gyulladástól kezdve a bőr- és gyomorbántalmakig számos betegség gyötörte, egészen addig, amíg 1948-ban egy orvosnak köszönhetően kölcsön nem kapta Salva Raja Yesudian A sport és a jóga című könyvét. Miután kipróbálta a jógagyakorlatokat, tünetei megszűntek, Tamkó Sirató Károly pedig levélben köszönte meg a szerzőnek azt, hogy megváltozott az élete. (Forrás: www.terebess.hu)

Maga a jóga keleti filozófia, amely azt hirdeti, hogy gyakorlat és elmélet szorosan összeforr, illetve hogy a test és lélek együtt fejlődik, együtt jut el egyre közelebb a megvilágosodáshoz. A jóga során végzett testgyakorlatok rendszerét nevezik ászanának, a légzőgyakorlatok rendszerét pedig pranajámának. A jóga szó jelentése egység, és a gyakorlat lényege, hogy időleges, átmeneti önmagunkat egyesítsük a Brahmannal, az istenséggel.

Bizonyos gyakorlatokat például terhesség alatt, másokat gerincproblémák, vagy szívbetegségek esetén nem végezhetünk, éppen ezért fontos jógamestertől, illetve szakavatott edzőtől tanulni az ászanákat. A jógázáshoz nincs szükség költséges gépekre, berendezésekre, vagy különleges eszközökre. Elég egy megfelelő matrac, és kényelmes, lehetőleg jógázásra alkalmas, természetes alapanyagú, puha, nedvszívó ruházat.

A szakavatottak az érdeklődőknek minden alkalommal elmondják, hogy az életkor nem akadálya a gyakorlatok elkezdésének. Bikram Choudhury például, aki a Bikram jóga rendszerét dolgozta ki, 3 évesen kezdte el a gyakorlatokat, és 11 évesen megnyerte az indiai Nemzeti Jóga bajnokságot. Tóth Ilona, aki egy vidéki városban lakik, ötven évesen kezdte el tanulni a gyakorlatokat, és most, hetven fölött dinamikusabb a mozgása és szebb a testtartása, mint sok fiatalnak. Hogy nem Ilona az egyetlen idő korú, aki fittségét a jógázásnak köszönheti, arra példa Kártyikné Benke Etka is, aki Szegeden évtizedek óta oktatja is azt, amit korábban, szívbetegként, 55 éves koráig betegségtudattal élve megtanult a jógázásról, a jógagyakorlatok elvégzése közben.

A megvilágosodáshoz, az istenséggel, vagy ha úgy tetszik, természettel való egyesüléshez vezető lépések a következők a jóga gyakorlata szerint: önkontroll, vallási szertartás, pózok, légzési gyakorlatok, érzékszerveink szabályozása, koncentráció, elmélkedés, megvilágosodás. Lelki, szellemi tan tehát, nem pedig torna vagy légzéstechnikai lecke. A jóga központokban ezért van csend, ezért kell halkan beszélni, és ezért kell levenni a cipőt, hogy az érkezők ne zavarják az elmélyülésben azokat, akik a gyakorlatokat végzik. Általában a belső gondok megoldására keresik a választ azok, akik elkezdenek jógával foglalkozni.

Külön jóga rendszerek, iskolák alakultak ki, a Hatha jóga például a fizikai gyakorlatok rendszere. Leggyakrabban a Hatha jóga rendszerével találkozunk, ha jógaközpontokat keresünk. Különleges körülmények között végzik a Bikram jóga központokban a gyakorlatot: 40 celsius fok körüli hőmérsékletre fűtik fel a termeket, hogy az izmok, inak jobban nyúljanak, és a fokozott izzadással a testben lévé méreganyagok kiválasztása hatékonyabb legyen. Egyre terjed ez a módszer is, és bár a jógaórákon több nő vesz részt, mint férfi, nő a férfiak részvételi aránya.

Ám önmagában a jóga soha nem lesz alkalmas arra, hogy az összes problémára megoldást nyújtson. A stressz tudatos kezelése, megfelelő pihenés, rendszeres testmozgás, egészséges és átgondolt táplálkozás, az izgató hatású szerek (mint csokoládé, tea, kávé) mértékletes fogyasztása, a dohányzás és napi szintű alkoholfogyasztás elhagyása jelentősen csökkentheti a feszültség szintjét a hétköznapokban.

Szegedi Éva 2009. 11.09.