.
|
||||||||||||||
|
Néhány gondolat a tehéntejfehérje-allergiáról Dr. Pálfi Erzsébet
Az európai felnőtt lakosság kb. 1 %-a, a gyermekek 2-3 %-a allergiás a tehéntejfehérjére. A tehéntejfehérje-allergiát nem szabad összekeverni a tejcukor érzékenységgel (a laktózintoleranciával), mert eltérő étrendi kezelést igényelnek. A tehéntejfehérje-mentes diéta szigorúbb a tejcukorszegény étrendnél. A tehéntejfehérje-allergia tünetei sokfélék lehetnek, mint például a gyomor-bél rendszeri tünetek (hányás, reflux, puffadás, hasmenés, stb.), bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma, stb.), légúti tünetek (gége-ödéma, stb.), általános tünet (anafilaxiás sokk). A tejallergia kezelési módja, hogy a tüneteket kiváltó tehéntejfehérjét teljes mértékben elkerüli az allergiás. Természetesen mindezt úgy kell megvalósítani, hogy biztosítjuk a tápláltsági állapotnak és az életkori sajátosságoknak megfelelő tápanyag bevitelt. Tehát amit elveszünk az allergizáló hatása miatt, azt valahogyan vissza kell csempészni az allergiás étrendjébe, hogy az allergéntől mentes diéta hatására ne alakuljon ki hosszú távon egyik tápanyagnak a hiánya sem. Jelen esetben a helytelenül összeállított tejfehérjementes étrend hosszú távon kalcium hiányhoz, és így csontritkuláshoz vezet. Nem elég elvenni az allergiás étrendjéből a tehéntejet, hanem pótolni kell a kalciumot, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek követésével kell összeállítani az étrendet. Nehezíti a helyzetet, hogy a tehéntej Magyarországon alapélelmiszer, tehát az allergiás személy is nehezen tér át a tejfehérjementes diétára. Célszerű az orvosi diagnózis után azonnal, vagy lehetőség szerint minél hamarabb elkezdeni a dietetikus segítségével összeállított étrendet, és nem elhúzva csak „diétázgatni”. Ez utóbbi ugyanis nem tekinthető a tejallergia kezelésének, így a tünetek sem szűnnek meg. Sőt kisgyermekek esetében a lehetőségét is elvesszük annak, hogy „kinője” az allergiát.
A tehéntej fehérjéi mind szerkezetükben, mind biológiai funkciójukban igen sokfélék, de közülük elsősorban a b-laktoglobulin, a kazein és az a-laktalbumin a fő allergének. A gyakorlatban a tej úgynevezett allergén epitópjainak az elkülönítése elméleti jellegű, hiszen legyen érzékeny az allergiás személy a tej bármely fehérjéjére az akkor is, azt jelenti, hogy teljes mértékben el kell hagyni az étrendből a tehéntejet és a belőle készült összes tejterméket, a rejtett formában tehéntejet tartalmazó élelmiszeripari termékeket. A savanyított tejtermékekben (joghurt, kefir) a tejfehérjék szerkezete épen marad, így az allergizáló képességük sem csökken a tejhez képest. A sajtgyártás során bizonyos fehérjék elveszthetik allergizáló képességüket, de ez nagymértékben függ a technológiától, és így nem fogyaszthatók teljes biztonsággal tehéntej-allergia esetén a friss sajtok, és/vagy a rövid érési idejű sajtok sem. Mivel a különböző állatok tejének (tehén, kecske, juh) allergén fehérjéi között magas százalékban áll fenn keresztreaktivitás (hasonló szerkezetű és/vagy összetételű anyagok, így az eredeti allergiát kiváltó anyag okozta tünetekhez hasonló, vagy megegyező tüneteket váltanak ki), így egymással nem helyettesíthetők. A rejtett formában tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek közötti eligazodást segíti a 89/2003 EC jogszabály is, amely meghatározza azokak az allergének körét, amelyeket az élelmiszeripari cégek kivétel nélkül kötelesek jelölni az élelmiszereken. A tejfehérjementes termékek megtalálásában még pontosabb segítséget ad a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank, amely többek kötött a tehéntejmentes termékek listáját jelenteti meg évről évre. A rejtetett tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek köre meglehetősen tág, hiszen a húsipari termékektől, a sütő-, édesipari termékeken át, a kényelmi termékekig gyakorlatilag bármely élelmiszercsoport képviselőiben megtalálhatjuk a tejet, mint alap-, vagy adalék-, vagy a gyártás és forgalmazás során bekerülő szennyezőanyagot. A konyha-, és élelmiszeripari technológiának is hatása van az allergének allergiás reakciót kiváltó képességére (allergenitására). Ilyen például, hogy hő hatására a tejcukor a tej fehérjéivel reakcióba lép, amely jelentősen növeli az allergizáló hatását, tehát ha felforraljuk a tejet, akkor még inkább tünetkiváltóbbá válik. Nem tapasztaltak azonban változást az allergizáló tulajdonságban akkor, ha mélyhűtötték a tejet. A pasztőrözés, illetve a homogenizálás hasonló hatásáról pedig még nincsen elegendő információ a birtokunkban. Csökkenti, illetve megszünteti az allergiát kiváltó tulajdonságát a tejnek, ha a tej fehérjéit elbontják úgynevezett hidrolízissel. Ez történik a részben vagy teljesen elbontott tápszerek gyártásakor is. Így pontosan ezért a tejallergiások csak teljesen hidrolizált, azaz bontott tehéntej alapú tápszert kaphatnak, amely már nem okoz allergiás reakciót. 2006. július, Pálfi Erzsébet dietetikus Irodalom: 1.Opinion of the Scientific panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies on a request from the Commission relating to the evaluation of allergenic foods for labelling purposes, EFSA-Q-2003-016 2.Pálfi Erzsébet: A táplálékallergiák, In: Veresné Bálint Márta (szerk.): Gyakorlati dietetika, Semmelweis Egyetem, 2004 3.Barna Mária dr.: Bevezetés a táplálékallergia és –intolerancia problémakörébe. In: Barna Mária dr. (szerk.): Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank, Tempus-Phare, Bp. 2000,14.o.)
|
|
||||||||||||
